Bejelentkezés

Hírek

ápr. 27
Az egyéves projekt zárókonferenciája

A tudás szárnyakat ad - sikeres együttműködés a Norvég Alappal

Az egyéves projekt zárókonferenciája (2017. 04. 27.)

Zarándy Zoltán

A siker alapja: önismeret és csapatszellem

Kezdjük egy egyszerű összefüggéssel: ahhoz, hogy bármilyen válságból kitörjünk: a gazdaságnak mennie kell. Ahhoz, hogy a gazdaság menjen – a városoknak is menniük kell. Ahhoz, hogy a városoknak jobban mehessen – az önkormányzatok vezetőinek is mennie kell – mégpedig nemcsak a hazai hagyományokat, hanem Európát és az európai értékrendet is tiszteletben tartva, dinamikusan.

A városok európai szintű együttműködésének sikere szintén egyszerű alapokon nyugszik: mindenekelőtt az önismereten és annak belátásán, hogy milyen szövetekből épül fel a város és az azt körülvevő települések gazdasági, társadalmi rendszere. Ahogyan egy család több mint férfiak és nők csoportja, a város is több, mint egy azonos földrajzi szélességi és hosszúsági körön tartózkodó, közös GPS- koordinátákkal rendelkező "lakosok" esetleges formációja.

A város a polgárok közössége, a city "citizenekre" épül. Ezért is valljuk Európa-szerte több, mint fél évezrede azt, hogy "a városi levegő szabaddá tesz". A szabadság élménye olyan, mint a levegő: értéke valójában akkor érezhető, ha érzékelhetően csökken a lég-, vagy a kabinnyomás – kevesen tudják ezt jobban, mint a néhány napja, április 27-én lezárult Norvég Alap finanszírozású, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér "felhajtóerejére" épített projekt résztvevői.

Mindazok, akik részt vehettek a 2013-ban megtervezett és megpályázott, majd pár éves diplomáciai szünetet követően 2016 őszétől 2017 április végéig sikeresen megvalósított, mintegy 1 millió Euró értékben a Norvég Királyság által finanszírozott projektben, elégedetten vonhattak mérleget az elért eredményeket látva. A projekt záróakkordja számára a partnerség méltó helyszínt választott a belvárosi Zara Hotellel: a hajdani belvárosi közeg megidézte a múlt század elejét – Norvégia Svédországból való kiválásának és gyors modernizációjának korszakát, Ibsen és Björnson, a korabeli dualizmuskori virágzó Budapest hangulatát – a boldog békeidők pezsgő atmoszféráját.

virágzó Budapest hangulatát – a boldog békeidők pezsgő atmoszféráját.

A XVIII. kerület polgármestere (Ughy Attila) és városigazgatója (Hunyadi István) – aki egyben a projekt hazai menedzsere is – beszédükben mindketten fontosnak tartották felhívni a figyelmet a projekt, azaz a helyi foglalkoztatás és gazdaságfejlesztés, egyben a sikeres európai városépítés fő motorjaira: ezek a közösség, az innováció, a partnerség, a közösségi tudás és készségfejlesztés, a felelős vezetés és a versenyképesség. Ezek a zálogai annak, hogy a kerületünk területén fekvő Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér a főváros és Magyarország első számú légiforgalmi kapuja, egyúttal az itt lakók foglalkoztatásának egyik terepe, egyfajta "virtuális foglalkoztatási kifutópálya" lehessen.

Köztudott, hogy a repülőtér a helyi és országos munkaerőpiac egyik legfontosabb szereplője: mintegy 65.000 repülőtéri működéshez kapcsolódó vagy azzal összefüggő munkahely létezik, ezek a hazai nemzeti össztermék (GDP) 1,6%-át adják. Ezek közül több, mint 22.000 munkahely található a repülőtéren és környékén, ezek a GDP 0,5%-át teszik ki, azonban további 43.300 munkahelyet képvisel az ide kapcsolódó turizmus és kereskedelem, így minden 1%-os utasszám-növekedés további 1%-os gazdasági hatás-növekedést generál.

Ennek tükrében nem meglepő, hogy a projekt megszületésekor – a MALÉV csődje idején – a legfontosabb cél a hirtelen munkanélkülivé vált embereket álláshoz juttatni, később pedig az itt élők részére lakóhelyükhöz minél közelebbi munkalehetőségeket kínálni. Egyúttal a projekt keretében kialakított vadonatúj TUD18 Képzéskoordinációs Iroda és az általa kínált ingyenes lakossági képzések nagy segítséget jelenthetnek a polgároknak a képzettségükhöz és képességeikhez illő legjobb munkahely megszerzésében, valamint hozzájárulhatnak az élethosszig tartó tanulás Norvégiában már természetes és bevett gyakorlatának minél hatékonyabb elterjesztéséhez.

A városigazgató – csapatkapitányként – a mindkét országban népszerű kézilabda csapatépítésével vetette össze a projektszervezet bemutatását: a kapuban a vezető partner 18. kerület és "szövetségi kapitánya" a polgármester, a "beállósok" a képzési és tréning programokat adó Zsigmond Király Egyetem és a Felnőttképzők Szövetsége voltak, az "átlövők" a Lillehammeri Egyetem kiváló szakemberei, a Kormányhivatal foglalkoztatási osztálya, és a Budapest Airport HR-vezetői voltak. A csapat nem lett volna teljes a védekezésben és előretörésben egyaránt jeleskedő Vecsés Önkormányzata nélkül. Íme, a csapat, amelynek "ellenfelei" a stagnáló foglalkoztatás és gazdaság, a folyamatos munkaerőhiány, valamint a nemzetközi együttműködésekkel szembeni kételkedés voltak:

Európai mozgástér a helyi foglalkoztatásért

Európai mozgásterünk felmérése és kihasználása, az önkormányzatiság, a partnerségre építő, közösségi városirányítás olyan, élethosszig tartó tanulási folyamat, amelyhez az európai források, a hazai és európai szakemberek, s a helyi lakosok nyitottsága is rendelkezésére áll.

Ez a felismerés adta a kiindulópontot ahhoz, hogy kerületi önkormányzatunk új, innovatív és dinamikus képzési projektet alapozzon meg, amely a kerületben élő munkavállalók repülőtéri foglalkoztatását teszi lehetővé. Tág és sokrétű szakmai háttérrel rendelkező, nemzetközi partneri együttműködés jött létre, amelynek nemzetközi projektfinanszírozó, szakmai és kompetenciafejlesztő, valamint munkaerő-piaci és önkormányzati szereplői garantálhatják a kezdeményezés újszerűségét és sikerességét. A képzési program megalapozottságát részletes repülőtéri és kerületi munkaerő-piaci elemzés teremtette meg, amelyet az élethosszig tartó tanulás és a felnőttképzés terén gazdag tapasztalatokkal rendelkező Lillehammeri Egyetemen tett szakmai látogatás, valamint norvég és hazai trénerekkel folytatott konzultációk követtek.

TUD18: Inspiráló tér és innovatív tartalom

Az innovatív képzési program végrehajtásához egy impozáns, a 21. századi felnőttképzési feltételeknek megfelelő interaktív képzési teret is megépített az önkormányzat. 2016. novemberében ünnepélyes keretek között adták át a Hengersor utca – Üllői út sarkán (Üllői út 317.) található TUD18 Képzéskoordinációs Irodát, felújított épületben, tágas, több, mint 150 négyzetméteres képzési térrel.

A TUD18-ban megtestesülő projekt lelkét a képzési programok adták és jelentik a jövőben is.

A szakmai képzési programban a reptéri működéshez kapcsolódó építő- és anyagmozgató gépkezelő és speciális áruk szállítmányozási ismeretek (OKJ-szintű) képzése nyílt meg az érdeklődők előtt, míg a kompetenciafejlesztés terén a különféle munkaköröktől független területeken kívánnak segítséget adni az érdeklődő munkavállalóknak. Ezek sorában szerepeltek a sikeres ügyfélkezelési technikák, az irodai informatikai ismeretek, a vezetői készségek, a stressz-kezelés és a projektszemléletű menedzsment-készségek fejlesztése is.

Felszállás a felnőttképzési kifutópályán

November elejétől lehetett folyamatosan jelentkezni a 2016 decembere és 2017 áprilisa közötti ingyenes, munkaerő-piaci felzárkóztatást segítő képzésekre. A jelentkezés során elsőbbséget élveztek a kerületi polgárok, illetve a Pestszentlőrinc-Pestszentimrén jelenleg munkahellyel rendelkezők, továbbá a női munkavállalók, a jelenleg GYES-en, GYED-en lévők vagy abból frissen visszatértek, illetve az 50. életévüket betöltöttek, mely célcsoportok érdeklődésére és bekapcsolódására a projekt során kiemelt figyelmet fordítottak. Tekintettel arra, hogy a partnerek a zárókonferencia alkalmával újabb együttműködési megállapodást írtak alá, mely biztosítja hosszútávú együttműködésüket és a projekt eredményeinek fenntartását, a Norvég Alap pedig hamarosan új programot indít a jelenleg is zajló kormányközi egyeztetések lezárását követően, így jelentkezni a továbbiakban is lehet a www.tud18.hu honlapon a "képzések" menüpontban, ahol az érdeklődők a képzések pontos leírását is megtalálhatják.

A repülőtér munkaerő-igényére épített tudatos helyi foglalkoztatás-fejlesztés és felnőttképzési program sikere minden bizonnyal egy fenntartható, új modellt adhat a kerület és térségünk legnagyobb és legdinamikusabban bővülő gazdasági szereplőjének munkaerő-piaci erősödése, valamint a partnerségre alapított helyi társadalom-fejlesztés számára. Ez adhat új távlatokat a helyi foglalkoztatás és a sikeres gazdasági együttműködés további szabad szárnyalásához.

márc. 24
Az erőszakmentes kommunikáció (EMK) alapjai - Előadás

Kedves Mindannyian! 

A norvég stressz menedzsment képzés keretében "Erőszakmentes kommunikációs" tréninget tartunk a helyi lakosok számára  2017. március 26-án  (vasárnap), 10.00-16.00 időpontban a Vecsés Ipartestület székházában (Telepi út 58. ).  Térkép: https://goo.gl/maps/QcEcgMt3XUS2

Előadás tárgya:         Az erőszakmentes kommunikáció (EMK) alapjai 

Előadó:                       Rambala Éva

Az erőszakmentes kommunikáció (EMK) Marshall Rosenberg amerikai pszichiáter–pszichológus által kifejlesztett és ma már az iskolákban is tanított módszer, amelynek alapvető célja, hogy embertársaink több megértéssel, együttérzéssel, azaz empatiával forduljanak egymáshoz.  

"Erőszak az, amikor a motivációm nem a szívemből, azaz szeretetből jön. Az erőszak ezért tragikus kifejeződése egy kielégítetlen szükségletnek. Erőszakmentesség az, amikor egyformán fontos számomra minden érintett fél jólléte." - Rambala Éva -
 

 

A részvétel ingyenes, de regisztráció szükséges a következő címre:  praczki.peter@upcmail.hu

 

Sok szerettel várunk Mindenkit és természetesen a 18. kerület lakosait is, azaz kérjük a fenti üzenetet a 18. kerületi 

lakosok számára is meghirdetni.  

márc. 13
Megjelent 2 új elektronikus hírlevél

"A budapesti nemzetközi repülőtérre épülve helyi gazdaságfejlesztés ösztönzése munkaerőpiaci szolgáltatásokkal Bp. 18. kerületében és Vecsésen" elnevezésű projekt keretében megjelent 2 új hírlevél anyagunk:

márc. 10
Megalakult a Helyi Munkaerő-piaci Bizottság

2016. december 13-án a projekt keretében megalakult az ún. Helyi Munkaerő-piaci Bizottság, a projekt eredményeinek hosszútávú fenntarthatóságát segítő szerv.

Az alakuló ülés során Hodruszky Csaba (hivatalvezető, Budapest Főváros Kormányhivatala XVIII. Kerületi Hivatal) levezető elnök köszöntőjét követően a Bizottság tagjai elfogadták a Bizottság ügyrendjét, maguk közül elnököt és alelnököt választottak Szlahó Csaba Vecsés és Ughy Attila Pestszentlőrinc-Pestszentimre polgármestere személyében, melyet a projekt keretében elvégzett feladatokról és a megvalósítandó képzésekről szóló beszámolók követtek.

HelyiMunkaeroPiaciBizottsag01.png

Az ülés során szó esett többek között a munkaerőhiány által leginkább érintett területekről, hiányszakmákról (konyhai kisegítő, gépjárművezető, rakodógép kezelő, ápoló, építőipari munkavállalók), az angol nyelvtudás szükségességéről olyan szakmákban mint a vendéglátóipar, valamint arról, hogy az álláskeresők körében szükség lenne valós kompetencia-felmérésekre, illetve célszerű lenne a fiatal munkavállalók szüleit is bevonni és rendszeresen tájékoztatni a pályaválasztás előtt álló fiatalok lehetőségeiről, valamint a személyiségükhöz leginkább illeszthető szakmákról. A szezonális munkákkal kapcsolatban szó volt a vendéglátóiparban a balatoni pár hónapos munkahelyek munkaerő-elszívó hatásáról, valamint arról, hogy az építőiparban a nyári időszakban a szakmunkások maszek munkákat végeznek és csak a holt szezonban, ősztől tavaszig térnek vissza az eredeti munkahelyükre.

A legnagyobb kihívást azonban a közfoglalkoztatottak munkaerőpiacra történő átsegítése jelenti, hiszen sokuk szakképesítéssel, megfelelő kompetenciával nem rendelkezik. A cél az, hogy ehhez megfelelő specifikus képzéseket kaphassanak.

A bizottság 8 tagból áll, melyek a következők:

  • Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata
  • Vecsés Város Önkormányzata
  • Budapest Airport Zrt.
  • Zsigmond Király Egyetem
  • FVSZ Felnőttképzők Szövetsége
  • Budapest Főváros Kormányhivatala XVIII. Kerületi Hivatal
  • Airport Hotel Stáció
  • Vecsési Ipartestület

További felvételre javasolt tagok:

  • Városgazda XVIII. Kerület Nonprofit Zrt.
  • HungaroControl Zrt.
  • Celebi Ground Handling Budapest
  • Menzies Aviation (Hungary) Kft.

 

A Bizottság feladata, hogy a projekt során, illetve azt követően munkájával támogassa a projekt célkitűzéseinek hosszútávú megvalósulását, ennek során javaslataival aktív segítséget nyújtson a döntéshozóknak egy hatékonyabb helyi foglalkoztatáspolitika kialakításában, emellett mint egyfajta fórum, koordinációs szerepkört is ellát, és valódi információ- és tapasztalatcserére ad lehetőséget.

A Helyi Munkaerő-piaci Bizottság megalakulása mellett a projektben résztvevő partnerek az elmúlt időszakban az érintett cégek és szervezetek bevonásával több ún. „stakeholder-találkozót" is szerveztek, ahol a meghívott szervezetek lehetőséget kaptak a projekttel kapcsolatos (képzési) szükségleteik kifejtésére és eddigi foglalkoztatással kapcsolatos tapasztalataik megosztására. Az első két találkozó tematikus jelleggel a reptér, valamint a XVIII. kerület és Vecsés területén tevékenykedő cégek (2017. 01. 18.), valamint a helyi közszolgáltató intézmények (2017. 02. 23.) köré szerveződött, a harmadik „stakeholder-találkozó" apropójául pedig egy, a Budapest Főváros Kormányhivatala XVIII. Kerületi Hivatal foglalkoztatási osztálya által szervezett, 2017. március 9. napján a Kondor Béla Közösségi Házban tartott állásbörze szolgált, amelyet közvetlenül a Helyi Munkaerő-piaci Bizottság második ülése követett.

jan. 24
TUD18: Kreatív képzéssel a kerületiek repülőtéri foglalkoztatásáért

Interjú Sulyok Tamással (Zsigmond Király Egyetem) és Sum Istvánnal (Felnőttképzők Szövetsége)

A Norvég Alap által finanszírozott TUD18 Képzéskoordinációs Iroda, amely 2016 decembere és 2017 áprilisa közötti ingyenes, munkaerő-piaci felzárkóztatást segítő képzéseket nyújt az Üllői út 317. szám alatt. A képzés kompetenciafejlesztő és szakképzési tartalmának letéteményese a Zsigmond Király Egyetem (ZSKE) és a Felnőttképzők Szövetsége (FVSZ).

Interju0201.png             Interju0202.png

A program elindítása alkalmából osztjuk meg olvasóinkkal a képzési program vezető szakértőinek, Sulyok Tamás egyetemi adjunktusnak (ZSKE) és Sum Istvánnak, az FVSZ igazgatósági tagjának véleményét a program hátteréről, tartalmáról és várható hasznáról.

 

Mi adta az ötletet a Zsigmond Király Egyetemnek és a Felnőttképzők Szövetségének a részvételre egy nemzetközi, Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata által kezdeményezett munkaerő-piaci fejlesztési projektben?

ZSKE: Az alapötlet egy már korábban elindult együttműködés kapcsán alakult ki. Egyetemünk évek óta aktívan részt vállal a 18. kerületi Nyugdíjas Akadémia munkájában. Mivel az intézményünkben hosszú évek óta működik felnőttképzési profil, alap-, (BA) és mesterszinten (MA) is folyik andragógus képzés, a Norvég Alap által támogatott projektben a részvételi lehetőség és a szakmai kihívás találkozott.

FVSZ: A Felnőttképzők Szövetségének tagsága elkötelezett az élethosszig tartó tanulás célkitűzéseinek támogatásában és aktív szerepet vállal a felnőtt lakosság képzésének támogatásában. Ebben a munkában partnerünk a Zsigmond Király Egyetem, amellyel olyan programot terveztünk, amely nagymértékben támogatja azokat az embereket, akik szakképzettséget szerezve sikeresek tudnak lenni a munkaerőpiacon.

 

Hogyan illeszkedik ez a projekt intézményeik kínálatához?

ZSKE: Egyetemünk egyik kiemelt profilja a felnőttképzési szakemberek képzése. A felnőttképzés mellett gazdasági területen is képezünk szakembereket, így többek között a humánerőforrás-fejlesztés (HR) is megjelenik az intézmény szakirányaként. Több olyan szakember és oktató is közreműködik a TUD18-projektben, akik a munka világából hozott tapasztalataikkal járulnak hozzá a várt sikerhez. Emellett egyetemünk több EU-s projektben is részt vett már, amelyben a fő irány a munkaerő-piaci szereplők igényeinek és készségeinek megfeleltetése volt.

FVSZ: Az elmúlt években olyan európai uniós programokban vettünk részt, amelyek tapasztalatai jó alapot adtak a Norvég Alapban indult képzésben való részvételhez. Tagszervezeteink tananyag-fejlesztési, képzési feladatokat látnak el, munkaerő-piaci információkat nyújtanak, támogatják az önkéntes munkavégzés elterjedését, az energiahatékonyság és a megújuló energiák felhasználását a felnőttképzési rendszerekbe. Az FVSZ támogatja a digitális oktatási platformok és módszerek elterjedését a felnőttképzésben.

 

Mi a szakmai alapja a meghirdetett képzési területeknek és kik lehetnek a nyertesei a programnak?

ZSKE: A programok egy több hónapon át folyó kérdőíves vizsgálat és interjúsorozat eredményeként alakultak ki, amelyben a képzési igényeket és szükségleteket igyekeztünk feltárni. A vizsgálat során több szereplőt is megkérdeztünk, így a nagyobb reptéri vállalatok vezetőit, az önkormányzatok és hivatalok vezető tisztségviselőit, valamint a lakosság körében is igyekeztünk több célcsoport véleményét és igényét felmérni.

Ha a projektben megvalósuló képzések nyerteseit szeretnénk meghatározni, mindenképpen azok a jelenlegi és leendő munkavállalók kerülnek az első helyre, akik a képzések révén lehetőséget kapnak a foglalkoztatásra vagy javul a teljesítményük, ezáltal stabilizálódik a helyzetük. De véleményem szerint a programban résztvevő vagy akár később érintetté váló vállalatok, az önkormányzat, a hivatalok és a trénerek is hosszabb távon profitálhatnak ebből az együttműködésből.

A két intézmény a profiljukhoz igazodva más-más tartalmi feladatot valósít meg a képzési programban. A Felnőttképzők Szövetsége szakmai képzéseket ad, míg az egyetem általános kompetenciafejlesztő képzési programokat fejleszt.

A szakmai képzési területen főleg a reptéri működéshez kapcsolódó gépkezelő és speciális áruk szállítmányozója programok kerültek a palettára, míg a kompetenciafejlesztéssel a különféle munkaköröktől független területeken kívánunk segítséget adni a munkavállalóknak és a cégeknek. Ez utóbbi sorában angol nyelvű kommunikáció fejlesztése, irodai IT-alkalmazások, vezetőképzés, stresszkezelés és projekt-szemléletű működtetés szerepel.

FVSZ: Minden munkaerő-piaci képzés esetében alapvető kérdés, hogy milyen szakirányokat érdemes ajánlani a felnőtteknek, melyek azok a területek, amelyek fejlődnek, ahol jók az elhelyezkedési esélyek. Ennek eldöntésében két tényező segít: az egyik a munkaerő-piaci információk elemzése, a másik pedig maguk a munkaadók, akiket meg kell kérdezni, hogy milyen szakembereket várnak. Az FVSZ elemezte a képzési piacot, megvizsgálta a kínálati és keresleti oldalt is, valamint együttműködve a ZSKE-vel, interjúkat végzett annak érdekében, hogy az adott térség – a repülőtér – meghatározó munkáltatói milyen elvárásokat fogalmaznak meg, amikor munkatársakat keresnek. Az interjúk eredményeként – a projekt lehetőségeit figyelembe véve – került meghatározásra a két képzési szakirány. Mindkét képzés a repülőtéren működő cégek logisztikai profiljába illeszkedik. Az „Építő- és anyagmozgató gép kezelője (targoncavezető)" képzés OKJ-s végzettséget ad, a logisztikával, raktározással foglalkozó vállalkozások nagyon sok ilyen végzettségű szakembert keresnek.

A másik szakirány inkább szellemi munkára készít fel, így ez a szakma jobban ajánlható hölgyek számára. Elnevezése: „szabályozott hőmérsékletű, valamint túlméretes és túlsúlyos áruk szállítmányozási koordinátora".

A targoncavezető képzéshez nem szükséges magas szintű előképzettség, úgy alakították ki a programot, hogy a képzés alapfokú iskolai végzettséggel is elvégezhető. A koordinátor képzés magasabb szintű, a belépéshez érettségi és alapfokú angol nyelvtudás szükséges.

 

Melyek a képzési programban kiemelendő innovatív tartalmi és technikai elemek?

ZSKE: Mindenképpen kiemelhető, igaz a norvég finanszírozású projektek esetében ez elvárás is, a különféle célcsoportok bevonása és számukra esélyteremtő megoldások kialakítása. Fontos célcsoportok a fiatal pályakezdők, a gyermekszülés után munkába visszatérő nők, az állásban lévő nők, a munkanélküliek és az 50+-os korosztály. Számukra a programokat speciális módszertannal is kiegészítve szeretnénk megvalósítani.

Van a képzési módszertannak egy másik speciális eleme is. A 18. kerületben újonnan kialakítandó képzési központ egy különleges IT-támogatást is kapott, a Samsung Smart School rendszerét. Erre a felületre is tervezzük a programok egy részének átdolgozását. Ez a megoldás mindenképpen a ma korszerű IT-alapú tanulási megoldásokhoz igazodik, és a képzési motivációt is erősítő fontos eszköz.

FVSZ: A szállítmányozási koordinátor képzés tananyagát a fejlesztők úgy alakították ki, hogy alkalmas legyen a távtanulásra is, vagyis azok is el tudják végezni, akik nem tudnak rendszeresen részt venni az órákon, mert kisgyermeküket nevelik, vagy más okból akadályozva vannak.

 

Hogyan látják általában a repülőterek és a nagyvárosok, és speciálisan a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és a 18. kerület munkaerő-piaci és gazdaságfejlesztési potenciálját és együttműködési lehetőségeit?

ZSKE&FVSZ: A földrajzi helyzetből fakadó együttélés mindenképpen generál egy olyan helyzetet, amelyet mindkét részről ki kell használni. Az én olvasatomban a reptér egy olyan területe a gazdaság működésének, amely a globális folyamatok kapcsán még sokáig jelentős potenciálként lesz jelen. Igaz, a repterek működése is átalakuláson megy keresztül, amely átalakulást megfelelő fejlesztésekkel kell támogatni és ebben kiemelkedő szerepe van a humán fejlesztésnek. A jelen projektben létrejött képzési központ a reptéri szervezetekkel, vállalatokkal közösen nagyon hatékony képzési programokat tud kialakítani. Azonban, mint az élet számos területén, a gyors változások gyors reagálást is igényelnek. Ehhez a 18. kerületnek az infrastruktúráján és a meglévő folyamatain keresztül nagyobb rálátása, nyomon-követési lehetősége van. A reptér pedig mint egy stabil gazdasági szereplő hosszú távon is tud lehetőséget adni az együttműködésre.

 

Mi a minimális előképzettség a belépéshez és mi a reális esély a valódi jövőbeni foglalkoztatásra?

ZSKE&FVSZ: A képzési programokban a tervezett minimális belépési feltétel az érettségi. Ez kifejezetten a projekt belső igényeként jelentkezett. Főleg azért, mert a repülőtéri működés sok esetben olyan többlettudást, képességet igényel a dolgozóktól, amely leggyakrabban a középfokú végzettséggel vagy a fölött jelentkezik.

Természetesen ez nem jelenti azt, hogy egy alacsonyabb iskolai végzettségű személynek nem lehetnek az ottani munkavégzéshez megfelelő jellemzői, de egy gyors lefutású projektben az érettségi szint megjelölése garantáltabb képzési eredményt tesz lehetővé.

A reptéri vállalatok körében folyamatosan van munkalehetőség, de nem feltétlenül sikerül a helyben lakókkal betölteni. Ennek sokszor oka, hogy a munkát kereső munkavállalói és a munkaadói elvárás nem ér össze. Ezt a rést igyekszünk a projekt révén betölteni, a hiányokat felszámolni. Remélhetőleg a projekt legnagyobb sikere az lesz, hogy a képzésben résztvevők közül többen is találnak munkát.

 

Hogyan ajánlanák az "átlagos" kerületi polgárnak a projektet?

ZSKE: Ebben a kérdésben elsősorban mint a felsőoktatásban régóta dolgozó szakember és nem kifejezetten a projektben érintettként úgy gondolom, hogy minden lehetőséget érdemes megragadni. Egy ilyen projekt és a benne rejlő kapcsolati lehetőségek mindenki számára adottak. Hogy ki, éppen mikor és hol bukkan rá a saját megoldásaira, azt nem lehet tudni. Azonban, ha valaki nem tesz azért, hogy sikerüljön megtalálnia a számára legmegfelelőbb képzési lehetőséget, annak kicsi az esélye a sikerre. Ez a projekt lehetőséget kínál a továbblépésre, és ezzel érdemes élni. Még ha egy képzés közvetlenül nem is hoz közvetlen eredményt, elmozdulási lehetőséget nyújt egy irányba, kimozdulást egy esetleges holtpontról, s ez mindenképpen segíthet.

FVSZ: Minden munkaerő-piaci képzés esetében alapvető kérdés, hogy olyan szakirányokat adjon, ahol jók az elhelyezkedési esélyek. A képzési kínálat megtervezésében ez alkalommal is két tényező segített: a munkaerő-piaci és a munkaadói igények elemzése, ami garanciája a sikernek.

 

A viszonylag rövid futamidő – 2017 áprilisa – után melyek a főbb tervek a projekt eredményeinek fenntartására és ebben milyen szerepet szánnak a intézményeiknek?

ZSKE: A fenntartási időszakban szeretnénk a kialakított képzési programokat tovább működtetni és a képzési központ működését támogatni. Ráadásul ezt nem csak mi, hanem a projekt többi résztvevője is így gondolja. Erre vonatkozóan a projektben is vannak formális kötelezettségek. Véleményem szerint az egyetem szerepe egyrészt a képzőközpont szakmai és módszertani támogatása lehet. Erre vonatkozóan már történtek lépések, készül egy stratégia és készülnek a további működés tartalmára vonatkozó tervek is. A másik szerep a projektben érintett, a kerületben, a fővárosban működő munkaerő-piaci szereplőkkel történő együttműködések fenntartása, kialakítása, a megjelenő igények képzéssé, fejlesztéssé történő konvertálása. Ez hosszú távú lehetőséget ad egyetemünknek saját céljai megvalósítására, és egyben hosszútávon segíti a projekt céljainak fenntartását, további érvényesülését.

FVSZ: A projekt befejezése után elsősorban a tananyagfejlesztés területén készek vagyunk támogatni a kerület újonnan kialakított oktatási központját, a tagszervezeteink pedig készen állnak a kidolgozott tananyagok alapján a képzések            megvalósítására.

jan. 11
Innováció a közszférában - a Lillehammeri Egyetem képzése a TUD18-ban

A Norvég Alap által finanszírozott TUD18 Képzéskoordinációs Iroda 2017. január 10 –11 között ingyenes innovációs képzést tartott, kiváló norvég egyetemi szakemberek bevonásával. A képzés magas színvonalát a norvég Lillehammeri Egyetem Felnőttképzési Központja képviseletben Rolf Rønning és Ingjerd Thon Hagaseth egyetemi oktatók garantálták. A kétnapos képzés kiemelt témái az innováció, valamint a kreatív és lakosságközpontú önkormányzatiság volt, amelyet interaktívan, esettanulmányokon keresztül, gyakorlati módon mutattak be. Ennek megfelelően mintegy félszáz XVIII. kerületi és vecsési önkormányzati és civil szakember töltötte meg a TUD18 kiválóan felszerelt, SAMSUNG Smart School mintatantermét.

Innovacio01.png

A képzést megelőzően a tanulók felkészítő videók segítségével önálló kérdéseikkel készültek a kétnapos képzés előadásaira és az intenzív csapatmunkára. A két nap során a tanulók problémamegoldó képességüket fejleszthették újszerű és gyakorlatban alkalmazható megoldások, technikák elsajátításával. A résztvevők megismerkedhettek az innováció elméletével és gyakorlatával, valamint esetmegbeszéléseken, saját tapasztalataik megosztásával és együttes megvitatásával gyarapíthatták egymás kreatív eszköztárát. A kurzus a visszajelzések szerinti is elérte azt a célját, hogy a résztvevőket érzékenyebbé tegye az önkormányzati innováció támogató és akadályozó tényezőivel kapcsolatban.

Innovacio02.png

A képzés résztvevőire vár az a jövőbeni feladat, hogy kamatoztassák a képzés során megszerzett tudásukat egy még inkább lakosságbarát és hatékony önkormányzati ügyintézés érdekében.

Az önkormányzati innovációról készített rövidfilmek az alábbi weboldalakon érhetők el:

 http://tud18.hu/hu-hu/Lapok/onkormanyzati-innovacio.aspx

 http://tud18.hu/hu-hu/Lapok/hogyan-kell-elkezdeni.aspx

A kurzusról készített rövid összefoglaló film:

https://youtu.be/xskBNKEHrMM

A képzésen készült képek a galériában érhetők el.

dec. 16
Interjú Hunyadi István városigazgatóval, projektmenedzserrel

Interju0101.png

A Norvég Alap támogatásával a Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata vezető partnersége keretében megvalósuló, „A budapesti nemzetközi repülőtérre épülve a helyi gazdaságfejlesztés ösztönzése új munkaerő-piaci szolgáltatásokkal Bp. 18. kerületében és Vecsésen" elnevezésű projekt kapcsán elsőként az Önkormányzat városigazgatójával, Hunyadi Istvánnal beszélgettünk.

 

Milyen önkormányzati tisztség is pontosan a városigazgató, mi is egy városigazgató feladata az önkormányzat működésében?

Jelenleg kevés hazai önkormányzatnál használják a „városigazgató" megjelölést és alakítottak ki ilyen pozíciót. Amikor 2010-ben Ughy Attilát megválasztották polgármesternek, engem nevezett ki szakmai főtanácsadónak, azonban hamar kiderült, hogy az általam ellátandó pozíció tartalma több kell legyen, mint puszta tanácsadás. A tisztség leginkább az angolszász országokban használatos „city manager" funkciójának feleltethető meg, és talán jobban leírja azt a munkát, melyet valójában végzek. A pozíció egyfajta átmenetet képez a politika és a közigazgatás világa között, és egy hiányt is pótol, hiszen jelenleg a jegyző, mely az önkormányzatoknál a szakmai szint feje, elsősorban törvényességi és hatósági funkciókat lát el, ugyanakkor nagy igény van olyan önkormányzati feladatok szakszerű ellátására és szakmai irányítására is, mint az önkormányzati gazdálkodás, üzemeltetés, városfejlesztés. A pozíció iránti érdeklődés erősödését jelzi, hogy azóta a fővárosban, a Főpolgármesteri Hivatalban is létrehoztak városigazgatóságot.

 

Honnan jött az ötlet, mi adta az inspirációt a projekthez?

Mindenki emlékszik még néhány évvel ezelőtt a magyar állami légitársaság, a MALÉV csődjére, mellyel annak idején tele volt a sajtó: a légitársaság bezárásával rengeteg ember vesztette el addigi munkáját, köztük sok kerületi lakos is: ezeknek az embereknek megvolt a megfelelő, speciális képzettsége, képesítése, mégsem sikerült mindnyájuknak rövid időn belül a szakmájában elhelyezkednie. Rajtuk szerettünk volna annak idején segíteni, innen jött az alapötlet. Emellett mint önkormányzat saját cégeink és szervezeteink révén mi magunk is egy viszonylag nagy kerületi munkáltatónak számítunk, és folyamatosan keresünk embert, megfelelő munkaerőt megüresedett pozícióinkra. Legfontosabb célunk tehát a munkát kereső emberek segítése a megfelelő munkahely megtalálásában és alkalmassá tételük e pozíciók betöltéséhez, mellyel közvetetten a munkáltató cégeket és magunkat is segítjük. Mindeközben a munkaerőpiacon a szakképzett munkaerő iránt a kereslet nőtt, a megfelelő kínálat pedig a sok külföldön boldogulni vágyó magyar és az egyre nagyobb számú szakképzetlen, megfelelő szaktudással nem rendelkező álláskereső révén csökkent, így a projekt fókusza is változott közben.

 

Mit tud tenni egy önkormányzat saját lakosai jobb munkaerő-piaci elhelyezkedése érdekében? Hogyan illeszthető be mindez az önkormányzati városfejlesztésbe?

Önkormányzatunk célja, hogy a lakosokat abban segítsük, hogy minél közelebb minél magasabb színvonalú és számukra minél kedvezőbb állást találjanak. Ezt egyrészt azáltal segíthetjük, ha minél jobban ösztönözzük a kerületi befektetéseket, új cégek letelepedését, mely új, magas színvonalú munkahelyeket is teremt polgáraink számára, másrészt azáltal, ha lakosainkat célozzuk meg és őket segítjük mind a megfelelő – álláskereséssel, munkalehetőségekkel kapcsolatos – információk hozzájuk való eljuttatásával, mind kompetenciáik, szakmai és társas készségeik megfelelő fejlesztésével. Ez ma még nem általános, a magyar közigazgatási rendszer ezt állami feladatnak tekinti, melyet az állam a Kormányhivatalok útján lát el, és a rendszer elsősorban a munkát elvesztőkre és munkakeresőkre koncentrál, a munkahellyel rendelkezőkkel, közfoglalkoztatottakkal, azok képzésével, fejlesztésével jelenleg kevésbé foglalkozik. A helyi gazdaság fejlesztése ugyanakkor része kerületünk Integrált Településfejlesztési Stratégiájának (ITS) is: célunk, hogy értékteremtő vállalkozások telepedjenek meg kerületünkben, melyet a megfelelő infrastrukturális fejlesztések és adminisztratív intézkedések mellett azzal is segíthetünk, hogy a humán tőkét fejlesztjük, mely – a jó minőségű emberi tőke – nemzetközileg is egyre jelentősebb szerepet tölt be és fontos értéket képvisel a vállalatok számára. Ilyenkor fontos mindehhez megfelelő piackutatást is végezni, hogy kiderüljön, mire van jelenleg a legnagyobb igény a vállalatok részéről, a munkavállalók és álláskeresők pedig milyen munkát, munkahelyet, ahhoz pedig milyen szaktudást, kompetenciákat kívánnak leginkább maguknak.

 

Ha jól tudom, a projekt keretén belül készült is ilyen felmérés a közelmúltban. Ez alapján mire mutatkozik jelenleg a legnagyobb igény a kerületben? Hol vannak leginkább képzettségbeli hiányosságok?

Igen, a projekt keretében partnereink segítségével lehetőségünk nyílt vállalati felméréseket végezni a nagyobb, reptérhez kötődő és más nagyobb kerületi cégek HR-vezetőivel, valamint lakossági igényfelmérést is végeztünk. Mindezek alapján az látszik kirajzolódni, hogy a legnagyobb hiányosságok elsősorban olyan „puha", azaz nem szakképesítéshez kötött képességek terén jelentkeznek, mint az álláslehetőségeket és karrierlehetőségeket illető tájékozottság és tájékozódó-képesség, az állásinterjúkra való felkészültség. Azaz, hogy megfelelően el tudják magukat adni, megfelelő önismerettel rendelkezzenek saját képességeiket és céljaikat illetően, tudják, hogy mit akarnak, a megfelelő állásra jelentkezzenek, azokat az álláshelyeket célozzák meg, melyre valóban alkalmasak, ami valóban nekik való. Az ennek megfelelő kompetencia pedig tanulható. Hogy a jelenleg foglalkoztatott munkavállalók fejlesztéséről is szót ejtsünk, további, szakmától független, általános kompetencia, mely szintén szinte minden alkalmazottnál fejlesztésre szorul, az az ügyfélbarát, szolgáltató hozzáállás, mely nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a szolgáltatás minősége javuljon. Mindez olyan alap dolgokkal kezdődik, mint az ügyfelek megfelelő megszólítása vagy a segítőkészség, melynek során az alkalmazott mindent megtesz azért, hogy a vásárló vagy vendég egyedi igényeit teljesíthesse, sőt, akár maga segítsen kitalálni, hogy az ügyfelének mire is volna valójában szüksége.

 

Hogy egy ilyen nagyratörő célt az önkormányzat el tudjon érni, ahhoz jó kapcsolatot kell ápolnia a helyi cégekkel: milyen a kapcsolata jelenleg a kerület vezetésének a kerület területén működő legnagyobb munkáltatókkal?

Ez most még inkább egy kialakulóban lévő terület. Tényleges kapcsolat a két oldal között jelenleg  inkább csak akkor van, ha az egyik a másiktól valami konkrétumot szeretne: a vállalatok például az önkormányzattól valamilyen engedélyt, az önkormányzat pedig valamilyen beruházás kapcsán a vállalatoktól valamilyen hozzájárulást. A cégek általános hozzáállása is inkább – erős kifejezéssel élve – a „hagyják őt békén, van neki elég baja egyébként is". Ahhoz, hogy ez megváltozhasson, ahhoz véleményem szerint vezetői szintű, személyes (konkrét személyekhez kötődő), hosszútávú kapcsolatok kellenek, melyek kiállják az idő próbáját. Mindez megtörténhet kétoldalú kapcsolatok formájában, de akár klaszterek formájában is, mint a repülőtérhez kötődő működő klaszter is, de lehetséges mindez akár kamarákon, érdekvédelmi szervezeteken keresztül is. A legfontosabb, hogy megtaláljuk, melyik szervezettel milyen típusú együttműködés az, amelyik hosszútávon mindegyik fél előnyét szolgálhatja. Remélem, a projekt keretében felállításra kerülő Helyi Munkaerőpiaci Bizottság munkája is ezt szolgálja majd. Talán segítheti mindezt az is, ha a vállalatok végre rádöbbennek, hogy – mint említettem – a jó minőségű humán tőke érték, és a jó munkaerőt egyáltalán nem könnyű sem megtartani, sem hamar pótolni. Önkormányzatunk például abban is segítheti a vállalatokat, ha az ilyen cégek alkalmazottai hosszútávon kívánnak tervezni és munkahelyük mellé kívánnak költözni: ehhez vonzó kerületi környezetet és jó infrastruktúrát kell teremtenünk, mely az ide költözőket itt tartja, a vállalatoknak pedig ezáltal könnyebb lesz alkalmazottaikat megtartaniuk, azok szívesebben dolgoznak lakóhelyükhöz közel. Mindez egy lehetséges jövőbeni együttműködési pont.

 

A projekt egyik együttműködő partnere a norvég Lillehammeri Egyetem, mely nemrég vendégül látta a projekt magyar résztvevőit. Mit tanulhatunk a projekt kapcsán a norvégoktól, mik az eddigi tapasztalatok?

Talán a legjelentősebb szemléletmód, mely jelenleg a teljes norvég pedagógiai gondolkodást áthatja, az a „lifelong learning", azaz a sokat emlegetett élethosszig tartó tanulás. A norvégok több éve kutatják, hogy az embereknek életük során mikor milyen típusú képzésre van szükségük, mikor melyik forma a legmegfelelőbb: ez a szakmai háttér fontos hozzájárulás lehet a projekt sikeréhez. Az egyre több bevándorló megjelenésével pedig a hatékony oktatás csak jobban felértékelődik, ezek között is elsősorban nem a hagyományos, iskolapadban történő oktatási formák, hanem a munkahelyi oktatás, felnőttoktatás. Egy további terület, ahol a norvégok kiemelkedően nagy szakmai tapasztalattal rendelkeznek, az a távoktatás és a különböző oktatási formák kombinálása: Norvégia nagy területi kiterjedése ellenére viszonylag alacsony lakosságszámmal rendelkezik, és azok jó része is a főváros körül koncentrálódik. A közlekedés pedig a nagy távolságok és a terepviszonyok miatt gyakran csak légi úton lehetséges (az oslói reptér közel két és félszer akkora utasforgalmat bonyolít, mint a budapesti, ezek többsége országon belüli járat), így nagyban felértékelődik az olyan oktatási formák szerepe, melyek nem igényelnek személyes részvételt, ugyanakkor sok ember elérhető általuk. Gazdasági érdek, hogy olyan módszereket találjanak, melyekkel kevesebb ráfordítással azonos vagy akár jobb eredményt érhetnek el, mint előtte, legyen az akár online elérhető oktatóanyagok elkészítése, akár igény szerinti tutorálás igénybevétele. A norvég kollégák 2017. január 10-én és 11-én képzést is tartanak majd részünkre Budapesten, hogy megoszthassák velünk eddigi tapasztalataikat, jógyakorlataikat.

 

Mi a távlati cél a projekttel? Lehet-e a projektnek mint jó példának akár a kerületen túlmutató hatása is?

Ez mostani formájában még csak egy ún. „pilot" projekt, ami azt jelenti, hogy itt még nem cél az azonnali működőképesség, hatékonyság. Mindez szabad teret is enged nekünk arra, hogy kipróbálhassunk a kerületben új képzési formákat, teszteljük az általunk kínált képzések, kurzusok vonzerejét, a vállalati kapcsolatrendszereket, új üzleti modelleket. Mindebből a jövőben formálódhat majd ki egy módszer, egy működő rendszer, mely természetesen példa lehet majd más budapesti önkormányzatok számára is, sőt, esetleg abban is reménykedhetünk, hogy talán az állami költségvetésben is elkülönítenek ilyen célra egy támogatási keretösszeget, ha a projekt felkelti a politikum érdeklődését. A projekt keretében kialakított és legújabb technológiával felszerelt, képzéskoordinációs irodának otthont adó épület is használható majd a jövőben belső, önkormányzati továbbképzésekre, de reméljük, hogy a vállalatok is látnak majd benne fantáziát.

nov. 09
Átadták a TUD18 Képzéskoordinációs Iroda épületét

​Az ingyenes lakossági képzéseknek a XVIII. kerület Üllői út 317. szám alatti, frissen kialakított Képzéskoordinációs Iroda ad majd otthont, melyet 2016. november 9. napján ünnepélyes keretek között adtak át.

Megnyito01.png

A budapesti nemzetközi repülőtérre épülve a helyi gazdaságfejlesztés ösztönzése új munkaerő-piaci szolgáltatásokkal Budapest 18. kerületében és Vecsésen elnevezésű, a „Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014" keretében támogatott projekt során megvalósított Képzéskoordinációs Iroda 2016. november 9-ei hivatalos átadó ünnepségén Olav Berstad, Norvégia magyarországi nagykövete is köszöntőt mondott. Örömét fejezte ki, hogy ez a projekt egy széleskörű partnerséggel valósult meg, amelyben a résztvevők a jövőt is tartalmasan, szoros összefogásban tervezik. Beszédében hangsúlyozta, hogy ebben a projektben különösen figyelemre méltó három kulcskifejezés és a hozzájuk kapcsolódó projektben megfogalmazott cselekvések. Ez a három kiemelt fogalom a tudás, a repülőtér és a foglalkoztatás.

A Miniszterelnökség képviseletében Savanyú Adrián főosztályvezető elmondta: „ A Kapacitásfejlesztés és intézményi együttműködési program keretében nyílt pályázaton 8 önkormányzat – köztük a XVIII. kerület – pályázott sikeresen, és összesen mintegy 2,4 milliárd forintnyi támogatás került kiosztásra. Örömmel tapasztaljuk, hogy a viszonylag rövid megvalósítási idő ellenére a nyertes önkormányzatok minden erőforrásukat megmozgatták és megmozgatják annak érdekében, hogy sikeres legyen a projektek végrehajtása. Ennek egyik legjobb példája a XVIII. kerület önkormányzata, hiszen már most, 2016 novemberében itt állhatunk a Képzéskoordinációs Iroda megnyitóján."

A projekt elsősorban a XVIII. kerület és Vecsés területén működő, a Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtérhez kötődő gazdaságfejlesztést és a helyi foglalkoztatás ösztönzését célozza meg új és innovatív szolgáltatások bevezetésével, amelynek fontos része a frissen átadott képzéskoordinációs iroda létrehozása is. Ez az iroda folyamatos, a piaci igényekhez igazodó, iskolarendszeren kívüli, az élethosszig tartó tanulás koncepciójához illeszkedő képzési kínálatot nyújtja.

„Lifelong learning" – azaz élethosszig tartó tanulás; talán a legjelentősebb szemléletmód, amely manapság meghatározza a korszerű pedagógiai gondolkodást; amely kiemelt hatással van az innovatív oktatási módszerek további fejlődésére; amely Norvégiából indult világhódító útjára, és amiért mi csak köszönettel tartozhatunk..." – ezekkel a gondolatokkal kezdte átadó beszédét Ughy Attila, Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre polgármestere.

A projektről, az előzményekről és a célokról elmondta: „Ezt a munkát már évekkel ezelőtt elkezdtük, melynek első eleme volt a sikeresen lezárt airLED projekt, amelyben vezető partneri szerepet vállalt Budapest Főváros Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata. Következő lépésben a XVIII. kerület kezdeményezésére a Fővárosi Önkormányzat, Pest Megye Közgyűlése, Vecsés Városa, a Budapest Airport, valamint a HungaroControl aktív támogatásával az érintett piaci szereplők úgy határoztak: példaértékű összefogással gyorsítják fel a budapesti repülőtér térségének gazdasági és infrastrukturális fejlődését. Ennek ernyője a Bud Klaszter, amelynek fő célja a térség fejlődésével kapcsolatos kérdések napirenden tartása, a különböző szintű önkormányzatok, a kormány szervezetei, valamint a gazdasági szereplők között párbeszéd elősegítése, az egymás közötti kapcsolatok fejlesztése."

Ennek az együttműködésnek a sikerei között kiemelt helyen említhetjük a Norvég Alap által támogatott Képzéskoordinációs Iroda létrejöttét is.

Megnyito02.png

okt. 13
Norvégiai tanulmányút

2016. október 11-13. között tizenöt fő vett részt Budapest XVIII. kerületéből és Vecsésről a Norvég Alap által finanszírozott nemzetközi projekt keretében a Lillehammer és Ullensaker városok önkormányzataihoz szervezett szakmai tanulmányúton. A tanulmányutat Per Eriksson és Bent Kure, a Lillehammeri Egyetem Élethosszig Tartó Tanulás Központjának két munkatársa szervezte.

A tanulmányúton a következő szervezetek vettek részt:

  • Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata
  • Vecsés Város Önkormányzata
  • Budapest Főváros Kormányhivatala XVIII. Kerületi Hivatal
  • Budapest Airport Zrt.
  • Zsigmond Király Főiskola
  • Felnőttképzők Szövetsége

A küldöttséget Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata polgármestere, Ughy Attila és Vecsés Város polgármestere, Szlahó Csaba vezette.

Október 11-én, csütörtökön a küldöttség meglátogatta a Lillehammeri Egyetemet – mely egyben a projekt egyik partnere is –, ahol találkoztak Kathrine Skretting rektorral, majd ezt követően előadásokat hallgathattak meg az egyetem és a Központ történetéről és működéséről (Mette Reichelt), a norvég közszféráról (Aksel Hagen), a nem tudatosságról (Janneke van der Ros) és az élethosszig tartó tanulással kapcsolatos projektek módszertanáról (Bent Kure előadásában). Délután a küldöttség látogatást tett az 1994-es Téli Olimpia helyszínén, valamint a Maihaugen-i szabadtéri múzeumban. A napot vacsora zárta az egyik helyi sörfőzdében.

TanulmanyiUt01.png

Szerdán a vendégek Lillehammer Önkormányzatának polgármesterével, Espen Granbergel és Tord Buer Olsen városigazgatóval találkoztak. Utóbbi színvonalas előadásában a város téli és nyári sportesemények kapacitásfejlesztésében elért sikereit mutatta be a résztvevőknek. Ezután a csoport a norvég fővárosba, Osloba utazott, ahol alkalmuk volt megnézni többek között az Operát, a Királyi palotát, a Parlamentet, az oslói folyópartot. Az Aker Brygge-ben elfogyasztott kellemes vacsora után a küldöttség az éjszakát az Oslo Airport Gardermoen melletti szállodában töltötte.

A csütörtöki nap fő helyszíne Ullensaker Város Önkormányzata volt, melynek területén Oslo nemzetközi repülőtere is található. A küldöttséget Ullensaker polgármestere Tom Ataahle fogadta, aki Age Vebostaddal, az önkormányzat tervezési és fejlesztési irodájának vezetőjével és annak építész kollégájával, Jeta Limani Andreassennel rövid bemutatót tartott arról, hogy Ullensaker önkormányzata saját kapacitásfejlesztése érdekében hogyan tervez és működik. Ullensakerben a résztvevők továbbá meghallgattak és megvitatták Torgeir Kjos Sørensen, Oslo Airport Gardermoen igazgatójának, Steinar Kristiansen, az Innovation Gardermoen igazgatójának és  Akershus megye szállítási igazgatójának, valamint Gry Husøy, a Norvégiai Munkaügyi és Jóléti Igazgatás Ullensaker-i Hivatala igazgatójának előadását is.

A Felnőttképzők Szövetsége képviseletében Mazurka Gabriella ismertette a projekt kapcsán a munkaerő-piaccal kapcsolatos nemrég befejeződött magyar kutatás főbb megállapításait és a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és környékének képzési szükségletét.

A nap egy belső workshoppal zárult Bodzsár Borbála vezetésével, majd a csapat a reptérre indult, hogy hazautazzon Budapestre.

TanulmanyiUt02.png

aug. 15
Megkezdődtek a munkálatok

Megkezdődtek a munkálatok a helyi munkaerőpiac igényfelmérése céljából a Norvég Alap projektben. A felmérésben a kerületi lakosság is részt vehetett a bp18.hu honlapon megjelentetett kérdőíves anyag kitöltésével.

http://bp18.hu/hirek/keruleti-hirek/item/14371-varjak-az-otleteket-a-velemenyeket
(a kérdőív kitöltési határideje lejárt)

1 - 10Tovább

 ‭ (rejtett)‬ Blogeszközök