Bejelentkezés

Hírek

jan. 24
TUD18: Kreatív képzéssel a kerületiek repülőtéri foglalkoztatásáért

Interjú Sulyok Tamással (Zsigmond Király Egyetem) és Sum Istvánnal (Felnőttképzők Szövetsége)

A Norvég Alap által finanszírozott TUD18 Képzéskoordinációs Iroda, amely 2016 decembere és 2017 áprilisa közötti ingyenes, munkaerő-piaci felzárkóztatást segítő képzéseket nyújt az Üllői út 317. szám alatt. A képzés kompetenciafejlesztő és szakképzési tartalmának letéteményese a Zsigmond Király Egyetem (ZSKE) és a Felnőttképzők Szövetsége (FVSZ).

Interju0201.png             Interju0202.png

A program elindítása alkalmából osztjuk meg olvasóinkkal a képzési program vezető szakértőinek, Sulyok Tamás egyetemi adjunktusnak (ZSKE) és Sum Istvánnak, az FVSZ igazgatósági tagjának véleményét a program hátteréről, tartalmáról és várható hasznáról.

 

Mi adta az ötletet a Zsigmond Király Egyetemnek és a Felnőttképzők Szövetségének a részvételre egy nemzetközi, Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata által kezdeményezett munkaerő-piaci fejlesztési projektben?

ZSKE: Az alapötlet egy már korábban elindult együttműködés kapcsán alakult ki. Egyetemünk évek óta aktívan részt vállal a 18. kerületi Nyugdíjas Akadémia munkájában. Mivel az intézményünkben hosszú évek óta működik felnőttképzési profil, alap-, (BA) és mesterszinten (MA) is folyik andragógus képzés, a Norvég Alap által támogatott projektben a részvételi lehetőség és a szakmai kihívás találkozott.

FVSZ: A Felnőttképzők Szövetségének tagsága elkötelezett az élethosszig tartó tanulás célkitűzéseinek támogatásában és aktív szerepet vállal a felnőtt lakosság képzésének támogatásában. Ebben a munkában partnerünk a Zsigmond Király Egyetem, amellyel olyan programot terveztünk, amely nagymértékben támogatja azokat az embereket, akik szakképzettséget szerezve sikeresek tudnak lenni a munkaerőpiacon.

 

Hogyan illeszkedik ez a projekt intézményeik kínálatához?

ZSKE: Egyetemünk egyik kiemelt profilja a felnőttképzési szakemberek képzése. A felnőttképzés mellett gazdasági területen is képezünk szakembereket, így többek között a humánerőforrás-fejlesztés (HR) is megjelenik az intézmény szakirányaként. Több olyan szakember és oktató is közreműködik a TUD18-projektben, akik a munka világából hozott tapasztalataikkal járulnak hozzá a várt sikerhez. Emellett egyetemünk több EU-s projektben is részt vett már, amelyben a fő irány a munkaerő-piaci szereplők igényeinek és készségeinek megfeleltetése volt.

FVSZ: Az elmúlt években olyan európai uniós programokban vettünk részt, amelyek tapasztalatai jó alapot adtak a Norvég Alapban indult képzésben való részvételhez. Tagszervezeteink tananyag-fejlesztési, képzési feladatokat látnak el, munkaerő-piaci információkat nyújtanak, támogatják az önkéntes munkavégzés elterjedését, az energiahatékonyság és a megújuló energiák felhasználását a felnőttképzési rendszerekbe. Az FVSZ támogatja a digitális oktatási platformok és módszerek elterjedését a felnőttképzésben.

 

Mi a szakmai alapja a meghirdetett képzési területeknek és kik lehetnek a nyertesei a programnak?

ZSKE: A programok egy több hónapon át folyó kérdőíves vizsgálat és interjúsorozat eredményeként alakultak ki, amelyben a képzési igényeket és szükségleteket igyekeztünk feltárni. A vizsgálat során több szereplőt is megkérdeztünk, így a nagyobb reptéri vállalatok vezetőit, az önkormányzatok és hivatalok vezető tisztségviselőit, valamint a lakosság körében is igyekeztünk több célcsoport véleményét és igényét felmérni.

Ha a projektben megvalósuló képzések nyerteseit szeretnénk meghatározni, mindenképpen azok a jelenlegi és leendő munkavállalók kerülnek az első helyre, akik a képzések révén lehetőséget kapnak a foglalkoztatásra vagy javul a teljesítményük, ezáltal stabilizálódik a helyzetük. De véleményem szerint a programban résztvevő vagy akár később érintetté váló vállalatok, az önkormányzat, a hivatalok és a trénerek is hosszabb távon profitálhatnak ebből az együttműködésből.

A két intézmény a profiljukhoz igazodva más-más tartalmi feladatot valósít meg a képzési programban. A Felnőttképzők Szövetsége szakmai képzéseket ad, míg az egyetem általános kompetenciafejlesztő képzési programokat fejleszt.

A szakmai képzési területen főleg a reptéri működéshez kapcsolódó gépkezelő és speciális áruk szállítmányozója programok kerültek a palettára, míg a kompetenciafejlesztéssel a különféle munkaköröktől független területeken kívánunk segítséget adni a munkavállalóknak és a cégeknek. Ez utóbbi sorában angol nyelvű kommunikáció fejlesztése, irodai IT-alkalmazások, vezetőképzés, stresszkezelés és projekt-szemléletű működtetés szerepel.

FVSZ: Minden munkaerő-piaci képzés esetében alapvető kérdés, hogy milyen szakirányokat érdemes ajánlani a felnőtteknek, melyek azok a területek, amelyek fejlődnek, ahol jók az elhelyezkedési esélyek. Ennek eldöntésében két tényező segít: az egyik a munkaerő-piaci információk elemzése, a másik pedig maguk a munkaadók, akiket meg kell kérdezni, hogy milyen szakembereket várnak. Az FVSZ elemezte a képzési piacot, megvizsgálta a kínálati és keresleti oldalt is, valamint együttműködve a ZSKE-vel, interjúkat végzett annak érdekében, hogy az adott térség – a repülőtér – meghatározó munkáltatói milyen elvárásokat fogalmaznak meg, amikor munkatársakat keresnek. Az interjúk eredményeként – a projekt lehetőségeit figyelembe véve – került meghatározásra a két képzési szakirány. Mindkét képzés a repülőtéren működő cégek logisztikai profiljába illeszkedik. Az „Építő- és anyagmozgató gép kezelője (targoncavezető)" képzés OKJ-s végzettséget ad, a logisztikával, raktározással foglalkozó vállalkozások nagyon sok ilyen végzettségű szakembert keresnek.

A másik szakirány inkább szellemi munkára készít fel, így ez a szakma jobban ajánlható hölgyek számára. Elnevezése: „szabályozott hőmérsékletű, valamint túlméretes és túlsúlyos áruk szállítmányozási koordinátora".

A targoncavezető képzéshez nem szükséges magas szintű előképzettség, úgy alakították ki a programot, hogy a képzés alapfokú iskolai végzettséggel is elvégezhető. A koordinátor képzés magasabb szintű, a belépéshez érettségi és alapfokú angol nyelvtudás szükséges.

 

Melyek a képzési programban kiemelendő innovatív tartalmi és technikai elemek?

ZSKE: Mindenképpen kiemelhető, igaz a norvég finanszírozású projektek esetében ez elvárás is, a különféle célcsoportok bevonása és számukra esélyteremtő megoldások kialakítása. Fontos célcsoportok a fiatal pályakezdők, a gyermekszülés után munkába visszatérő nők, az állásban lévő nők, a munkanélküliek és az 50+-os korosztály. Számukra a programokat speciális módszertannal is kiegészítve szeretnénk megvalósítani.

Van a képzési módszertannak egy másik speciális eleme is. A 18. kerületben újonnan kialakítandó képzési központ egy különleges IT-támogatást is kapott, a Samsung Smart School rendszerét. Erre a felületre is tervezzük a programok egy részének átdolgozását. Ez a megoldás mindenképpen a ma korszerű IT-alapú tanulási megoldásokhoz igazodik, és a képzési motivációt is erősítő fontos eszköz.

FVSZ: A szállítmányozási koordinátor képzés tananyagát a fejlesztők úgy alakították ki, hogy alkalmas legyen a távtanulásra is, vagyis azok is el tudják végezni, akik nem tudnak rendszeresen részt venni az órákon, mert kisgyermeküket nevelik, vagy más okból akadályozva vannak.

 

Hogyan látják általában a repülőterek és a nagyvárosok, és speciálisan a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és a 18. kerület munkaerő-piaci és gazdaságfejlesztési potenciálját és együttműködési lehetőségeit?

ZSKE&FVSZ: A földrajzi helyzetből fakadó együttélés mindenképpen generál egy olyan helyzetet, amelyet mindkét részről ki kell használni. Az én olvasatomban a reptér egy olyan területe a gazdaság működésének, amely a globális folyamatok kapcsán még sokáig jelentős potenciálként lesz jelen. Igaz, a repterek működése is átalakuláson megy keresztül, amely átalakulást megfelelő fejlesztésekkel kell támogatni és ebben kiemelkedő szerepe van a humán fejlesztésnek. A jelen projektben létrejött képzési központ a reptéri szervezetekkel, vállalatokkal közösen nagyon hatékony képzési programokat tud kialakítani. Azonban, mint az élet számos területén, a gyors változások gyors reagálást is igényelnek. Ehhez a 18. kerületnek az infrastruktúráján és a meglévő folyamatain keresztül nagyobb rálátása, nyomon-követési lehetősége van. A reptér pedig mint egy stabil gazdasági szereplő hosszú távon is tud lehetőséget adni az együttműködésre.

 

Mi a minimális előképzettség a belépéshez és mi a reális esély a valódi jövőbeni foglalkoztatásra?

ZSKE&FVSZ: A képzési programokban a tervezett minimális belépési feltétel az érettségi. Ez kifejezetten a projekt belső igényeként jelentkezett. Főleg azért, mert a repülőtéri működés sok esetben olyan többlettudást, képességet igényel a dolgozóktól, amely leggyakrabban a középfokú végzettséggel vagy a fölött jelentkezik.

Természetesen ez nem jelenti azt, hogy egy alacsonyabb iskolai végzettségű személynek nem lehetnek az ottani munkavégzéshez megfelelő jellemzői, de egy gyors lefutású projektben az érettségi szint megjelölése garantáltabb képzési eredményt tesz lehetővé.

A reptéri vállalatok körében folyamatosan van munkalehetőség, de nem feltétlenül sikerül a helyben lakókkal betölteni. Ennek sokszor oka, hogy a munkát kereső munkavállalói és a munkaadói elvárás nem ér össze. Ezt a rést igyekszünk a projekt révén betölteni, a hiányokat felszámolni. Remélhetőleg a projekt legnagyobb sikere az lesz, hogy a képzésben résztvevők közül többen is találnak munkát.

 

Hogyan ajánlanák az "átlagos" kerületi polgárnak a projektet?

ZSKE: Ebben a kérdésben elsősorban mint a felsőoktatásban régóta dolgozó szakember és nem kifejezetten a projektben érintettként úgy gondolom, hogy minden lehetőséget érdemes megragadni. Egy ilyen projekt és a benne rejlő kapcsolati lehetőségek mindenki számára adottak. Hogy ki, éppen mikor és hol bukkan rá a saját megoldásaira, azt nem lehet tudni. Azonban, ha valaki nem tesz azért, hogy sikerüljön megtalálnia a számára legmegfelelőbb képzési lehetőséget, annak kicsi az esélye a sikerre. Ez a projekt lehetőséget kínál a továbblépésre, és ezzel érdemes élni. Még ha egy képzés közvetlenül nem is hoz közvetlen eredményt, elmozdulási lehetőséget nyújt egy irányba, kimozdulást egy esetleges holtpontról, s ez mindenképpen segíthet.

FVSZ: Minden munkaerő-piaci képzés esetében alapvető kérdés, hogy olyan szakirányokat adjon, ahol jók az elhelyezkedési esélyek. A képzési kínálat megtervezésében ez alkalommal is két tényező segített: a munkaerő-piaci és a munkaadói igények elemzése, ami garanciája a sikernek.

 

A viszonylag rövid futamidő – 2017 áprilisa – után melyek a főbb tervek a projekt eredményeinek fenntartására és ebben milyen szerepet szánnak a intézményeiknek?

ZSKE: A fenntartási időszakban szeretnénk a kialakított képzési programokat tovább működtetni és a képzési központ működését támogatni. Ráadásul ezt nem csak mi, hanem a projekt többi résztvevője is így gondolja. Erre vonatkozóan a projektben is vannak formális kötelezettségek. Véleményem szerint az egyetem szerepe egyrészt a képzőközpont szakmai és módszertani támogatása lehet. Erre vonatkozóan már történtek lépések, készül egy stratégia és készülnek a további működés tartalmára vonatkozó tervek is. A másik szerep a projektben érintett, a kerületben, a fővárosban működő munkaerő-piaci szereplőkkel történő együttműködések fenntartása, kialakítása, a megjelenő igények képzéssé, fejlesztéssé történő konvertálása. Ez hosszú távú lehetőséget ad egyetemünknek saját céljai megvalósítására, és egyben hosszútávon segíti a projekt céljainak fenntartását, további érvényesülését.

FVSZ: A projekt befejezése után elsősorban a tananyagfejlesztés területén készek vagyunk támogatni a kerület újonnan kialakított oktatási központját, a tagszervezeteink pedig készen állnak a kidolgozott tananyagok alapján a képzések            megvalósítására.