Bejelentkezés

Hírek

dec. 16
Interjú Hunyadi István városigazgatóval, projektmenedzserrel

Interju0101.png

A Norvég Alap támogatásával a Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata vezető partnersége keretében megvalósuló, „A budapesti nemzetközi repülőtérre épülve a helyi gazdaságfejlesztés ösztönzése új munkaerő-piaci szolgáltatásokkal Bp. 18. kerületében és Vecsésen" elnevezésű projekt kapcsán elsőként az Önkormányzat városigazgatójával, Hunyadi Istvánnal beszélgettünk.

 

Milyen önkormányzati tisztség is pontosan a városigazgató, mi is egy városigazgató feladata az önkormányzat működésében?

Jelenleg kevés hazai önkormányzatnál használják a „városigazgató" megjelölést és alakítottak ki ilyen pozíciót. Amikor 2010-ben Ughy Attilát megválasztották polgármesternek, engem nevezett ki szakmai főtanácsadónak, azonban hamar kiderült, hogy az általam ellátandó pozíció tartalma több kell legyen, mint puszta tanácsadás. A tisztség leginkább az angolszász országokban használatos „city manager" funkciójának feleltethető meg, és talán jobban leírja azt a munkát, melyet valójában végzek. A pozíció egyfajta átmenetet képez a politika és a közigazgatás világa között, és egy hiányt is pótol, hiszen jelenleg a jegyző, mely az önkormányzatoknál a szakmai szint feje, elsősorban törvényességi és hatósági funkciókat lát el, ugyanakkor nagy igény van olyan önkormányzati feladatok szakszerű ellátására és szakmai irányítására is, mint az önkormányzati gazdálkodás, üzemeltetés, városfejlesztés. A pozíció iránti érdeklődés erősödését jelzi, hogy azóta a fővárosban, a Főpolgármesteri Hivatalban is létrehoztak városigazgatóságot.

 

Honnan jött az ötlet, mi adta az inspirációt a projekthez?

Mindenki emlékszik még néhány évvel ezelőtt a magyar állami légitársaság, a MALÉV csődjére, mellyel annak idején tele volt a sajtó: a légitársaság bezárásával rengeteg ember vesztette el addigi munkáját, köztük sok kerületi lakos is: ezeknek az embereknek megvolt a megfelelő, speciális képzettsége, képesítése, mégsem sikerült mindnyájuknak rövid időn belül a szakmájában elhelyezkednie. Rajtuk szerettünk volna annak idején segíteni, innen jött az alapötlet. Emellett mint önkormányzat saját cégeink és szervezeteink révén mi magunk is egy viszonylag nagy kerületi munkáltatónak számítunk, és folyamatosan keresünk embert, megfelelő munkaerőt megüresedett pozícióinkra. Legfontosabb célunk tehát a munkát kereső emberek segítése a megfelelő munkahely megtalálásában és alkalmassá tételük e pozíciók betöltéséhez, mellyel közvetetten a munkáltató cégeket és magunkat is segítjük. Mindeközben a munkaerőpiacon a szakképzett munkaerő iránt a kereslet nőtt, a megfelelő kínálat pedig a sok külföldön boldogulni vágyó magyar és az egyre nagyobb számú szakképzetlen, megfelelő szaktudással nem rendelkező álláskereső révén csökkent, így a projekt fókusza is változott közben.

 

Mit tud tenni egy önkormányzat saját lakosai jobb munkaerő-piaci elhelyezkedése érdekében? Hogyan illeszthető be mindez az önkormányzati városfejlesztésbe?

Önkormányzatunk célja, hogy a lakosokat abban segítsük, hogy minél közelebb minél magasabb színvonalú és számukra minél kedvezőbb állást találjanak. Ezt egyrészt azáltal segíthetjük, ha minél jobban ösztönözzük a kerületi befektetéseket, új cégek letelepedését, mely új, magas színvonalú munkahelyeket is teremt polgáraink számára, másrészt azáltal, ha lakosainkat célozzuk meg és őket segítjük mind a megfelelő – álláskereséssel, munkalehetőségekkel kapcsolatos – információk hozzájuk való eljuttatásával, mind kompetenciáik, szakmai és társas készségeik megfelelő fejlesztésével. Ez ma még nem általános, a magyar közigazgatási rendszer ezt állami feladatnak tekinti, melyet az állam a Kormányhivatalok útján lát el, és a rendszer elsősorban a munkát elvesztőkre és munkakeresőkre koncentrál, a munkahellyel rendelkezőkkel, közfoglalkoztatottakkal, azok képzésével, fejlesztésével jelenleg kevésbé foglalkozik. A helyi gazdaság fejlesztése ugyanakkor része kerületünk Integrált Településfejlesztési Stratégiájának (ITS) is: célunk, hogy értékteremtő vállalkozások telepedjenek meg kerületünkben, melyet a megfelelő infrastrukturális fejlesztések és adminisztratív intézkedések mellett azzal is segíthetünk, hogy a humán tőkét fejlesztjük, mely – a jó minőségű emberi tőke – nemzetközileg is egyre jelentősebb szerepet tölt be és fontos értéket képvisel a vállalatok számára. Ilyenkor fontos mindehhez megfelelő piackutatást is végezni, hogy kiderüljön, mire van jelenleg a legnagyobb igény a vállalatok részéről, a munkavállalók és álláskeresők pedig milyen munkát, munkahelyet, ahhoz pedig milyen szaktudást, kompetenciákat kívánnak leginkább maguknak.

 

Ha jól tudom, a projekt keretén belül készült is ilyen felmérés a közelmúltban. Ez alapján mire mutatkozik jelenleg a legnagyobb igény a kerületben? Hol vannak leginkább képzettségbeli hiányosságok?

Igen, a projekt keretében partnereink segítségével lehetőségünk nyílt vállalati felméréseket végezni a nagyobb, reptérhez kötődő és más nagyobb kerületi cégek HR-vezetőivel, valamint lakossági igényfelmérést is végeztünk. Mindezek alapján az látszik kirajzolódni, hogy a legnagyobb hiányosságok elsősorban olyan „puha", azaz nem szakképesítéshez kötött képességek terén jelentkeznek, mint az álláslehetőségeket és karrierlehetőségeket illető tájékozottság és tájékozódó-képesség, az állásinterjúkra való felkészültség. Azaz, hogy megfelelően el tudják magukat adni, megfelelő önismerettel rendelkezzenek saját képességeiket és céljaikat illetően, tudják, hogy mit akarnak, a megfelelő állásra jelentkezzenek, azokat az álláshelyeket célozzák meg, melyre valóban alkalmasak, ami valóban nekik való. Az ennek megfelelő kompetencia pedig tanulható. Hogy a jelenleg foglalkoztatott munkavállalók fejlesztéséről is szót ejtsünk, további, szakmától független, általános kompetencia, mely szintén szinte minden alkalmazottnál fejlesztésre szorul, az az ügyfélbarát, szolgáltató hozzáállás, mely nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a szolgáltatás minősége javuljon. Mindez olyan alap dolgokkal kezdődik, mint az ügyfelek megfelelő megszólítása vagy a segítőkészség, melynek során az alkalmazott mindent megtesz azért, hogy a vásárló vagy vendég egyedi igényeit teljesíthesse, sőt, akár maga segítsen kitalálni, hogy az ügyfelének mire is volna valójában szüksége.

 

Hogy egy ilyen nagyratörő célt az önkormányzat el tudjon érni, ahhoz jó kapcsolatot kell ápolnia a helyi cégekkel: milyen a kapcsolata jelenleg a kerület vezetésének a kerület területén működő legnagyobb munkáltatókkal?

Ez most még inkább egy kialakulóban lévő terület. Tényleges kapcsolat a két oldal között jelenleg  inkább csak akkor van, ha az egyik a másiktól valami konkrétumot szeretne: a vállalatok például az önkormányzattól valamilyen engedélyt, az önkormányzat pedig valamilyen beruházás kapcsán a vállalatoktól valamilyen hozzájárulást. A cégek általános hozzáállása is inkább – erős kifejezéssel élve – a „hagyják őt békén, van neki elég baja egyébként is". Ahhoz, hogy ez megváltozhasson, ahhoz véleményem szerint vezetői szintű, személyes (konkrét személyekhez kötődő), hosszútávú kapcsolatok kellenek, melyek kiállják az idő próbáját. Mindez megtörténhet kétoldalú kapcsolatok formájában, de akár klaszterek formájában is, mint a repülőtérhez kötődő működő klaszter is, de lehetséges mindez akár kamarákon, érdekvédelmi szervezeteken keresztül is. A legfontosabb, hogy megtaláljuk, melyik szervezettel milyen típusú együttműködés az, amelyik hosszútávon mindegyik fél előnyét szolgálhatja. Remélem, a projekt keretében felállításra kerülő Helyi Munkaerőpiaci Bizottság munkája is ezt szolgálja majd. Talán segítheti mindezt az is, ha a vállalatok végre rádöbbennek, hogy – mint említettem – a jó minőségű humán tőke érték, és a jó munkaerőt egyáltalán nem könnyű sem megtartani, sem hamar pótolni. Önkormányzatunk például abban is segítheti a vállalatokat, ha az ilyen cégek alkalmazottai hosszútávon kívánnak tervezni és munkahelyük mellé kívánnak költözni: ehhez vonzó kerületi környezetet és jó infrastruktúrát kell teremtenünk, mely az ide költözőket itt tartja, a vállalatoknak pedig ezáltal könnyebb lesz alkalmazottaikat megtartaniuk, azok szívesebben dolgoznak lakóhelyükhöz közel. Mindez egy lehetséges jövőbeni együttműködési pont.

 

A projekt egyik együttműködő partnere a norvég Lillehammeri Egyetem, mely nemrég vendégül látta a projekt magyar résztvevőit. Mit tanulhatunk a projekt kapcsán a norvégoktól, mik az eddigi tapasztalatok?

Talán a legjelentősebb szemléletmód, mely jelenleg a teljes norvég pedagógiai gondolkodást áthatja, az a „lifelong learning", azaz a sokat emlegetett élethosszig tartó tanulás. A norvégok több éve kutatják, hogy az embereknek életük során mikor milyen típusú képzésre van szükségük, mikor melyik forma a legmegfelelőbb: ez a szakmai háttér fontos hozzájárulás lehet a projekt sikeréhez. Az egyre több bevándorló megjelenésével pedig a hatékony oktatás csak jobban felértékelődik, ezek között is elsősorban nem a hagyományos, iskolapadban történő oktatási formák, hanem a munkahelyi oktatás, felnőttoktatás. Egy további terület, ahol a norvégok kiemelkedően nagy szakmai tapasztalattal rendelkeznek, az a távoktatás és a különböző oktatási formák kombinálása: Norvégia nagy területi kiterjedése ellenére viszonylag alacsony lakosságszámmal rendelkezik, és azok jó része is a főváros körül koncentrálódik. A közlekedés pedig a nagy távolságok és a terepviszonyok miatt gyakran csak légi úton lehetséges (az oslói reptér közel két és félszer akkora utasforgalmat bonyolít, mint a budapesti, ezek többsége országon belüli járat), így nagyban felértékelődik az olyan oktatási formák szerepe, melyek nem igényelnek személyes részvételt, ugyanakkor sok ember elérhető általuk. Gazdasági érdek, hogy olyan módszereket találjanak, melyekkel kevesebb ráfordítással azonos vagy akár jobb eredményt érhetnek el, mint előtte, legyen az akár online elérhető oktatóanyagok elkészítése, akár igény szerinti tutorálás igénybevétele. A norvég kollégák 2017. január 10-én és 11-én képzést is tartanak majd részünkre Budapesten, hogy megoszthassák velünk eddigi tapasztalataikat, jógyakorlataikat.

 

Mi a távlati cél a projekttel? Lehet-e a projektnek mint jó példának akár a kerületen túlmutató hatása is?

Ez mostani formájában még csak egy ún. „pilot" projekt, ami azt jelenti, hogy itt még nem cél az azonnali működőképesség, hatékonyság. Mindez szabad teret is enged nekünk arra, hogy kipróbálhassunk a kerületben új képzési formákat, teszteljük az általunk kínált képzések, kurzusok vonzerejét, a vállalati kapcsolatrendszereket, új üzleti modelleket. Mindebből a jövőben formálódhat majd ki egy módszer, egy működő rendszer, mely természetesen példa lehet majd más budapesti önkormányzatok számára is, sőt, esetleg abban is reménykedhetünk, hogy talán az állami költségvetésben is elkülönítenek ilyen célra egy támogatási keretösszeget, ha a projekt felkelti a politikum érdeklődését. A projekt keretében kialakított és legújabb technológiával felszerelt, képzéskoordinációs irodának otthont adó épület is használható majd a jövőben belső, önkormányzati továbbképzésekre, de reméljük, hogy a vállalatok is látnak majd benne fantáziát.